Érdekes hazánkban a közösségi közlekedés koncepciója. Egyrészt amolyan szent tehénként minden közlekedéssel foglalkozó szakember folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a kerékpáros mellett a tömegközlekedés a fenntartható fejlődés záloga, ugyanakkor a szolgáltatás színvonala ahelyett, hogy rohamléptekkel fejlődne, inkább töretlen lendülettel hanyatlik.

Pedig logikusan végiggondolva, ha egy szolgáltatás hasznos és nagy szükség van rá, azt biztos lehetne életképesen is működtetni.  Arról már nem is beszélve, hogy a fő konkurenciát, a fekete bárányként kezelt autós közlekedést szinte minden oldalról sújtja mai világunk, tehát még a növekvő kereslet is a tömegközlekedés malmára hajtja a vizet. És ennek ellenére sem működik hazánkban hatékonyan, pedig biztos van ország, ahol rendesen járatják a buszokat - ahogy máshol építenek kreatív buszmegállókat is.

Itt van például ez a brazil, high-tech buszmegálló. A képeken úgy látszik, hogy a jegylyukasztás a hazai metrókban megszokott módon, még a járműbeszállás előtt megtörténik. Vajon a kapszula formájú váróhoz a „szambamágusok” terveznek homorú oldalfalú buszt is?

Vagy a fociszeretet mindent legyőz és Sao Paulo után egész Brazíliát meghódítja ez a különleges, a világbajnokságot népszerűsítő megálló?

Hazánkban nehézséget okoz rászoktatni az embereket az egészséges táplálkozásra. Japánban talán pont ezért csináltak eper alakú megállóhelyet – amelyik iskolás minden nap eperben vár az iskolabuszra, az csak megszereti a gyümölcsöt.

Persze a futurisztikus és mulatságos buszmegállók mellett vannak olyanok is, melyek egyszerűségükkel, és tájazonos kialakításukkal válnak különlegessé.

Légkondicionált buszmegálló, hol máshol, mint Dubai-ban, ahol mindenre futja. Ott egyáltalán valaki használ tömegközlekedést, hisz a benzin röhejesen olcsó és mindenki gazdag?!  Talán nekünk, szegény magyar turistáknak építették?

Ez Justo García Rubío impozáns kompozíciója buszmegállóra. Milyen jópofa, ahogy a rideg beton szinte képlékennyé válik a könnyed formákkal.

Minden hajléktalan álma lehetne ez az otthonos, angliai buszmegálló. Viszont milyen kínos lehet egy turistának, hisz erről ki mondja meg, hogy nem lakás, hanem megállóhely.

Észt buszmegálló helyi népviseletben. Két szélén ülőhely kapaszkodókkal, illetve beton kiemeléssel, valószínűleg az átlagos hóvastagságra méretezve.

Ezek a japánok imádhatják a gyümölcsöket – eper után görögdinnye alakú megálló.

Ilyet nálunk is lehetne csinálni, nem csak Amerikában. Amelyik BKV busz lerobban, az rögtön használható megállónak.

A németországi Vitra Design Museum megállóhelye – kell ennél jobb reklám?

Sheffieldi váró, melynek a tetejét direkt nőtte be a fű – ott érdekes lehet a fűnyírás.

Futurisztikus megállóhely, melyet 2008-ban Párizsban állítottak fel. A közforgalmú járműre várakozók érintőképernyős felületen üthetik el az időt, míg a járókelőket LED-fal köti le.

Aztán vannak olyan buszmegállók is, amik teljesen hétköznapiak. Egyedül abban különböznek a magyartól, hogy nincsenek szétverve, összefirkálva és a környezetük is gusztusos. És mielőtt azt gondolnánk, hogy ezeknek a meghökkentő buszmegállóknak nincs semmi értelmük. Gondoljuk végig, milyen jó reklámértékük van. Mondjuk, játsszunk el a gondolattal, milyen sokatmondó lenne, ha Szabolcsban például az almatermesztők alma alakú várókat készítenének, vagy Tokajban egy aszúsüvegben várhatnák a turisták a buszt, míg például egy gyógyszergyár előtt egy c-vitamin kapszula alakú váró hirdetné, hogy mit készít az üzem. Sok kreativitással, kerülve a giccses megoldásokat, és figyelembe véve az utcaképbe illeszthetőséget nálunk is lehetnének egyedi várók.

2012. FEBRUÁR 15. SZERDA, 15:10 JÁRAI TAMÁS